Stressz és szívroham: Van összefüggés?

A stressz lerövidítheti az életet?

Azoknak az embereknek, akik sok stresszt élnek át, valószínűleg nem egyszer mondták már életük során, hogy a stressz megölheti őket. Vagy épp rövidítheti az életüket.

De ez tényleg lehetséges? A stressz vezethet szívrohamhoz vagy egyéb olyan problémákhoz, amelyek veszélyesek lehetnek az egészségünkre?

Nos, a kutatások szerint lehetséges. A megnövekedett pszichés stressz szív- és érrendszeri egészségügyi problémákkal jár, beleértve a magas vérnyomást, a szívrohamot és a stroke-ot.

Valójában a pszichés stressz ugyanolyan veszélyes lehet a szív egészségére, mint a hagyományos szívkockázati tényezők, mint például:

  • elhízottság
  • magas vérnyomás
  • dohányzó
  • magas koleszterin
  • fizikai inaktivitás

Ez a cikk megvizsgálja, hogy a stressz hogyan hathat a szívre, valamint a stressz és a szívroham közötti összefüggést.

Hogyan hat a stressz a szervezetedre?

A stressz nem mindig negatív dolog. Sőt, hasznos is lehet.

A rövid távú stressz energiát adhat egy projekt befejezéséhez vagy a határidő betartásához. Ez arra késztethet, hogy jobban teljesíts egy nyilvános beszédben. Segíthet a másodperc törtrésze alatti döntés meghozatalában, például egy életveszélyes helyzetben.

Még az olyan boldog pillanatokban is stresszesnek érezheted magad, mint az esküvőd, egy új otthon megtalálása vagy új emberek megismerése.

De a túl sok stressz veszélyes lehet általános jólétre és szíved egészségére.

A hosszú távú (krónikus) stressz a munkahely, a kapcsolat, az egészségi állapot vagy a gazdasági körülmények miatti folyamatos aggodalmak eredménye lehet. Így jelenhet meg:

  • ingerlékenység
  • depresszió
  • szorongás
  • kín

A stressznek nincs két egyforma oka, és nincs két embernek egyforma élménye.

A krónikus stressz olyan tüneteket okozhat, mint:

  • feszült izmok
  • alacsony energia
  • álmatlanság
  • fejfájás
  • gyomorrontás

A krónikus stressz azt is eredményezheti, hogy képtelen vagy irányítani az érzelmeid vagy tetteid. Ilyenkor gyakrabban lehetnek hangulatingadozásaid is.

A stressz az agyad félelemközpontját is beindítja. Közli a testeddel, hogy most „küzdj vagy fuss” módban vagy, még olyan hétköznapi helyzetekben is, mint a munka vagy az autóvezetés. Ilyenkor az agy a kortizol özönét küldi a szervezetbe, hogy „reagáljon” a stresszre. A kortizol egy szteroid hormon, amely segíti a szervezetünk válaszkészségét a fizikális és érzelmi stressz-helyzetekben, a vérnyomás szabályozásában és az étel emésztésében.

Idővel a stresszhormonok megnövekedett szintje nemkívánatos hatások sorozatához vezethet, mint például:

  • magas vérnyomás
  • fokozott gyulladás
  • csökkent véráramlás a szívbe
  • nagyobb a szívinfarktus és a stroke kockázata

A stressz növelheti a szívroham kockázatát?

A test számos részét érintheti, különösen a szívet és a szív- és érrendszert.

Egy 2021-es elemzés több, mint 900, mögöttes, de stabil szívbetegségben szenvedő beteget vizsgált. A kutatók azt akarták látni, hogy az emberek szíve és a szívükbe áramló vér hogyan reagál a fizikai és az érzelmi stresszre. A szív csökkent véráramlása ugyanis szívrohamot és egyéb szív- és érrendszeri eseményeket válthat ki.

A vizsgálatban résztvevők standardizált fizikai és mentális stresszteszteket végeztek, és ezeknek a teszteknek a szívük véráramlására gyakorolt ​​hatását mérték.

Az elemzés megállapította, hogy a mentális stressz jobban megviselte a résztvevők szívét a vizsgálat egyik vagy mindkét tesztje során. A mentális stressznek kitett résztvevők nagyobb valószínűséggel kaptak nem végzetes szívrohamot vagy haltak meg szív- és érrendszeri betegségben a teszteket követő években.

Más szóval jelentősen megviseli a szív egészségét, és az elkövetkező években növeli a szívroham és a stroke kockázatát.

Ez az elemzés megerősített egy korábbi vizsgálatot, amelyben több, mint 24 000 beteg vett részt 52 országban. Ez a tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akik a vizsgálat előtti évben magas szintű pszichés stresszt tapasztaltak, kétszer nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot a vizsgálat 5 éves követési időszakában.

Az agy hatása a szívre

A stressz válasz magyarázataként a kutatások az agy amygladaként ismert területére mutatnak rá. Az amygdalát az agy félelemközpontjának is nevezik.

Amikor stresszesnek vagy szorongónak érzed magad, az amygdala bekapcsol, és stresszhormonok özönét küldi a szervezetedbe, hogy aktiválja a „küzdj vagy fuss” reakciót. Csökkenti a szívbe irányuló véráramlást is, ami megfosztja a szívet a szükséges oxigéntől és tápanyagoktól.

Életveszélyes helyzetben ez szükséges. Felkészít arra, hogy az életedért harcolj vagy menekülj. De egy normál munkanapon, amikor a főnököd vagy a munkatársad felzaklatott, ez a természetes reakció nem olyan hasznos.

Idővel ez az állandóan magas hormonszint növelheti a vérnyomást. Ez a következőkhöz is vezethet:

  • gyulladás az artériákban
  • magasabb testzsírszint
  • nagyobb inzulinrezisztencia

Mindezek a hatások elősegíthetik a plakk felhalmozódását és az artériás betegségeket, amelyek növelik a szívroham vagy a szélütés kockázatát. (A plakk az ér falán találhataó lerakódás, ami koleszterinből, úgynevezett habos sejtekből, simaizom sejtekből és kalciumból állnak. Ezek a plakkok az erek szűkületét okozzák.)

Egy 2020-as áttekintés azt sugallja, hogy a stressz által jelentett kockázat hasonló a szívinfarktus egyéb jól ismert tényezőinek kockázatához, beleértve:

  • túlsúly vagy elhízás
  • szegény diéta
  • mozgáshiány

Mit tehetsz a stressz egészséges kezeléséért?

A krónikus pszichés stressz összefüggésben áll a szívroham és a stroke nagyobb kockázatával. A pozitív mentális egészség azonban csökkentheti ezeknek az eseményeknek a kockázatát.

A stressz kezelése nem egy olyan módszer, ahol mindenkinek ugyanaz a megoldás lesz a megfelelő. Hetekbe vagy hónapokba telhet, mire rájössz, hogy neked milyen típusú stresszkezelési technikák segítenek a legjobban.

Hoztunk viszont néhány olyan módszert, amit mindenképp érdemes kipróbálnod:

1, Mozogj többet!

A rendszeres testmozgás segít csökkenteni a vérnyomást, kezelni a súlyt, és ezáltal leküzdeni a szívrohamhoz kapcsolódó számos szív- és érrendszeri kockázatot, beleértve a pszichés stresszt is. Kezdd napi 15-20 perces sétával, és építsd fel a számodra legkényelmesebb tempót és időtartamot.

2, Koncentrálj az alvásra!

A krónikus stresszben szenvedőknek gyakran problémái vannak az elegendő alvással, ami ronthatja a stresszt és annak tüneteit, például ingerlékenységet és hangulati ingadozásokat okozhatnak. Kezdd azzal, hogy létrehozol egy olyan szobát, amely elősegíti az alvást – egy hűvös, sötét helyet, ahol nincs külső fény vagy zaj –, és próbáld meg elkerülni az alvási ciklus megszakítását, például a késő esti edzést vagy a lefekvés előtti étkezést. Törekedj a napi 7-8 óra alvásra!

3, Maradj kapcsolatban!

A baráti és rokoni kapcsolatok segíthetnek javítani a szív egészségét és csökkenteni a stressz szintjét is.

4, Legyél tudatos a stressz csökkentésében!

A meditáció, az ellenőrzött légző-gyakorlatok és az olyan gyengéd gyakorlatok, mint a jóga és a tai chi, mind aktiválják a test paraszimpatikus idegrendszerét. Ez a testrész segít megnyugtatni az agyat és csökkenti a stressz hatásait.

5, Vond el a figyelmed!

Egy hobbi vagy új időtöltés nem vet véget a krónikus stressznek, de elterelheti a figyelmed a negatív gondolatokról és elűzheti az aggodalmakat. Ha nem ezekre a kérdésekre összpontosítasz, akkor az agyad és a tested lehetőséget kap az ellazulásra. Idővel ezek a zavaró tényezők többet foglalhatnak el az agy kapacitásából, mint a stressz.

Mit tehetsz még a stressz csökkentésén kívül?

Magnézium

A magnézium az egyik legfontosabb és leggyakrabban fogyasztott ásványi anyag. Segít megelőzni a szívinfarktust, szabályozza a magas vérnyomást. Ezeken felül más pozitív hatásai is vannak. Ha gyenge az izomzatod, csontozatod vagy romlanak a fogaid, az mind annak a jele, hogy kevés ásványi anyagot fogyasztasz. A becslések szerint a lakosság közel 90%-a magnéziumhiányos.

Q-10 koenzim

A Q-10 nélkülözhetetlen tápanyag a szív egészségéhez, ez az elsődleges szívvédő anyag. Fogyassz belőle nagy dózisú – pl. 100 mg-os – táplálék-kiegészítőt mindennap. Ha szükséges, konzultálj az orvosoddal, a vele megbeszéltek alapján akár nagyobb mennyiségben is fogyaszthatod.

Szelén

Szükség van rá ahhoz, hogy a szervezet Q-10 koenzimet tudjon előállítani, és annak felszívódását is segíti. Megvédi a szívet azáltal, hogy gátolja a vérrögképződést, így pedig képes csökkenteni a szívinfarktus és a szélütés kockázatát is. Sőt, növeli a HDL (jó) koleszterin arányát a vérben az LDL (rossz) koleszterin rovására, amellyel szintén a szív és az erek egészségét szolgálja. A szelénkészítmények szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása főleg a dohányosok vagy az infarktuson, szélütésen átesettek számára fontos, de mindenkinek hasznos lenne a napi szintű pótlás.

D3-vitamin

Számos kutatási adat látott már napvilágot, amely a D-vitamin fontosságára hívja fel a figyelmet. Rengeteg betegség gyógyítható a segítségével viszonylag rövid idő alatt. Így van ez a szív egészségével is. Normalizálja a vérnyomást, javítja az inzulin érzékenységet, összességében csökkenti a szívbetegségek kockázatát.

Természetesen a fentieken kívül még sok olyan táplálék van, ami hozzájárul a szívünk egészségéhez, most néhány igazán fontosat ragadtunk csak ki. Fogadd meg ezeket a táplálkozási tanácsokat, mozogj rendszeresen, és meglátod, hogy a szívbetegségek messziről elkerülnek majd.

Forrás: www.healthline.com

Vélemény, hozzászólás?

0
    0
    Kosár
    Üres a kosaradVissza a boltba